Legalábbis egy fejlesztőpedagógus tapasztalatai azt mutatják: nagyon nem mindegy, hogy autóban ülve, telefont nyomkodva visznek-hoznak az iskolába egy gyermeket, avagy aktívan, mozogva, kerékpáron vagy gyalog.
A kognitív funkciók fejlődése, érése több tényezős, de a mozgásnak kulcsszerepe van az idegrendszer érésében, így azok a gyermekeknek, akik keveset mozognak – mondjuk rendszeresen, napi szinten autóval visznek óvodába, iskolába – eltérő lehet a képességstruktúrájuk, például bizonytalanabb, vagy lassabban érik a téri tájékozódási képességük
– mondja Detre Anita zirci fejlesztőpedagógus.
A szakember jelezte, hogy bár ezzel kapcsolatos konkrét kutatási adatok nincsenek a birtokában, de 20 éves szakmai tapasztalata, az iskolába lépéshez szükséges alapvető képességek vizsgálata, a gyerekekkel folytatott beszélgetések alapján levonható a fenti következtetés.
Az autóval iskolába szállított gyerekek általában nem tudják biztosan megmondani, milyen messze laknak az iskolától vagy óvodától. Amikor ezt kérdezi tőlük, a jellemző válasz, hogy “közel”, mert nem érzékelik, mekkora távot és milyen utat tesznek meg otthonról.
Az időjárásról is kevés tapasztalatuk van azoknak a gyermekeknek, akiket megóvnak a szüleik például az esőtől, a hidegtől. Emellett észrevehető jelei is vannak, hogy kevesebbet mozognak, pedig a mozgás és az idegrendszer érése szoros összefüggésben van egymással. A mozgásszegény életet élő gyermekek fáradékonyabbak, izomtónusuk eltérő lehet, ami hatással van a testtartásukra is, egyensúlyuk és mozgáskoordinációjuk gyengébb lehet, és mindezek hatással vannak a későbbi tanulási folyamatokra. Nem beszélve arról, hogy jóval kevesebb a tapasztalatuk az utcai közlekedésről és lakóhelyükről, mint azoknak a gyerekeknek, akik gyalog, tömegközlekedéssel, vagy épp kerékpárral érkeznek.
A fejlesztőpedagógus persze tisztában van vele, hogy nem mindenki teheti meg, hogy sétálva, vagy kerékpárral vigye gyermekét az iskolába, óvodába – mert például távolabb lakik, vagy más településre megy tovább dolgozni, és gyakran megfelelő infrastruktúra (kerékpárút) is hiányzik –, pedig talán az adott szülő is tisztában van vele, hogy jobbat tenne: hiszen ez a mindennapi mozgás hozzájárulhat, a kognitív funkciók éréséhez, erősödéséhez, és napi szinten javítja a figyelemkoncentrációt, ami elengedhetetlen az iskolában.
Ráadásul a közös séta, kerékpározás alatt bensőségesebb, intenzívebb kapcsolat alakulhat ki a szülő és gyerek között, utóbbi nem mellesleg a közlekedési szabályokkal is játszva megismerkedhet – mondja a pedagógus, aki elsősorban olyan gyerekekkel foglalkozik, akiket a szülői visznek hozzá valamilyen problémával.
“Azt gondolom, hogy ha van is probléma egy-egy gyermekkel, gyorsabban tudjuk korrigálni, ha többet mozog, támogatva ezzel az idegrendszert. Ezért már az is fontos lépés a cél elérése érdekében, hogy a szülő például ne minden nap vigye autóval a gyermekét.”
Detre Anita azonban nem csak személyes tanácsadáson áll ki az aktív életmód mellett: tavaly alapított egyesületük a kerékpározás egyik fő helyi népszerűsítőjévé vált Zircen. Az Andante Sport, Oktatási és Kulturális Egyesülettel a munkát – sportesemények, kerékpáros táborok, csillagtúrák szervezése, lebonyolítása – foglalták hivatalos keretbe, amit addig önkéntesen végeztek.
Az indíték tehát megvolt, és kapóra jött a fenntartható közlekedés fejlesztésére kiírt önkormányzati pályázat is: most még nagyobb lendülettel népszerűsíthetik a kerékpáros közlekedést, ami mellett szemléletformálást is végeznek: három hónapos programsorozatot indítottak. Ennek keretein belül szerveztek:
- helytörténeti információkkal kibővített városi kerékpározásokat (például felnőtteknek a zirci apátság sörmanufaktúrájába, gyerekeknek városi túrázást)
- közös tekerést a város körül kialakított kerékpáros túraútvonalakon,
- triál- és BMX-showt,
- “kiskerekes” versenyt műanyag (nyuszi)motorosoknak, futóbicikliseknek és rollereseknek,
- e-bike-bemutatót, kipróbálási lehetőséggel,
- KRESZ-ismereti előadást az iskolákban, egy mobil KRESZ-parkkal kiegészítve,
- egészségügyi szűrőállomást (vérnyomás-, vércukor- és testzsír-méréssel),
- már sokadjára bringás reggeliket a Bringázz a munkába! kampányhoz és az autómentes napokhoz kapcsolódva, és persze
- a helyi Bicibuszt is.
“Nekünk is nagyon fontos, pici a város, alig hétezren lakják, de meglepő, mekkora az autóforgalom.”
A bicibuszt szeptember közepén harmadjára szervezték meg, az érintett oktatási intézmények támogatásával, rendőri kísérettel, soktucat résztvevővel és jó tapasztalatokkal. Szívesen jöttek szülők és gyerekek is, és bár Zircen a kerékpáros infrastruktúra még fejlesztést igényel, a rendőri segítséggel biztonságosan tudtunk közösen iskolába biciklizni – mondta.
A bicibusz lényege, hogy az iskolába igyekvő gyerekek és szüleik együtt, csoportosan közlekednek megadott útvonalon az iskolába, gyakran hatósági kísérettel. A cél az örömteli mozgás, és a közös tekerés élményén keresztül, a fenntarthatóbb életmód népszerűsítése, illetve a települések – és az iskolák környékének – élhetőbbé tétele.
A Magyar Kerékpárosklub a Bringázz a munkába! kampány részeként koordinálja, és szakmai tanácsokkal segíti a bicibuszt szervezőket, akik egyre többen vannak, Verőcétől kezdve Pécsen, Törökbálinton, Zuglón és Zircen át egészen Kiskunfélegyházáig.
Bővíthetnénk a cikket? Témát javasolnál?
Írj e-mailt a Magyar Kerékpárosklubnak!